Ha David Bechan és Angelina Jolie békenagykövetek gyermekéhezés ellenes beszédének lelkesedével szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint az iskolai tábla, melyre kréta helyett körömmel próbálnak meg írni.

És ha előre tudom is a háború kezdetének dátumát, a békediktátum teljes tartalmát, aláírásának percre pontos idejét, és ha ismerem is azokat a világpolitikai és gazdasági folyamatokat, melyek a háborút kirobbantották és a szemben álló feleket háttérből uszító és pénzelő hatalmasságok terveit is előre tudom, és ha egészen hiszem, hogy ezen tudás birtokában képes vagyok megakadályozni diplomáciai úton a fegyveres konfliktus folytatását, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint egy fonnyadt sárgarépa, melyet nem hogy salátába nem tesznek, de még húslevesbe sem szívesen főznek bele.

Ha lakásomat, legjobb ruháimat és ünnepi ebédemet menekültekkel osztom is meg, szabadidőmet pedig vasútállomásokon, menekültszállókon, az országhatáron, kórházakban, vagy óvóhelyeken szeretetszolgálatok önkénteseként szolgálattal töltöm is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint az autó, melybe benzin helyett gázolajat tankoltak.

És ha hitem vetekedik Cseri Kálmán, Rásky András, Regőczi István, vagy a gályarabok hitével, szeretet pedig nincs bennem, olyan lettem, mint a mélyhűtőben áramszünet miatt megromlott hús.

A szeretet szelíd, mint Ivan Kurah, az Ungvári Központi Kórház igazgatója, aki a gyógyszerhiány ellenére nap mint nap másfélszer annyi beteget lát el orvos és ápolótársaival egyetemben, mint amennyit reálisan el lehet látni egy nap alatt és bár a koronavírus járvány kitörése óta nem tudott pihenni, mégis hála van a szívében. 

A szeretet türelmes, mint azok a hivatásos és hívatlan sofőrök, akik panasz nélkül önként órákat állnak a határon, hogy odaát is legyen betevője magyarnak és ukránnak, orosznak és cigánynak egyaránt.

A szeret jóságos, mint az idős kisnyugdíjas néni, aki bár maga sem tudja, hogy miből lesz kenyérre pénze hó végén, mégis odaad 10 000 Forintot a menekülteknek indított gyűjtésen.

A szeretet nem kérkedik, mint ahogy Emil sem kérkedett, mikor kitakarította a megnövekedett utasforgalom miatt embertelen állapotban lévő közvécéket a Nyugati pályaudvarnál zárt WC ajtók mögött, messze a híradók kameráinak forgatagától. 

Nem keresi a maga hasznát, mint ahogy sajnos keresik azok a zsoldosok, akik egyik, vagy másik sereg mellé állnak földi javak reményében.

Nem fuvalkodik fel és nem örül a hamisságnak, mint ahogy örülnek az országok és a hadseregek vezetői, miközben félrevezetik az alájuk rendelteket.

Nem rója fel a gonoszt, mint ahogy az a katonaorvos sem, aki fogságba esett és kényszer nélkül hajlandó ellenségeinek sérültjeit ellátni, sőt önként ajánlja fel szaktudását az ellenség katonáinak.

Nem örül egyik fél hadi sikereinek sem, de együtt örül a menekültekkel és a segélyszervezetekkel a humanitárius folyosók megnyitásán.

A szeretet mindent eltűr. Még azt is, hogy azok, akik korábban a kisebbségeknek azt javasolták, hogy pakoljanak a bőröndjeikbe és menjenek, most azok érkeznek bőröndökkel és költöznek be a kisebbségek házába menekültként.

A szeretet soha el nem fogy.

Legyenek bár tűzszünetek, mégis újra lőni kezdenek, legyenek bár békemegállapodások, mégis újabb háborúk jönnek, legyenek bár demilitarizált övezetek, oda is ismét fegyvert telepítenek majd.

De három dolog megmarad, a hit, a remény és a szeretet, melyek közül legfontosabb a Szeretet, aki életét adta értünk, hogy nekünk örök életünk legyen.

Fót, 2022 év Nagypéntekén

Juhàsz Màrton
ügyvezető igazgató

Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány
H-1146 Budapest,Hungária krt.200.
Telefon: 0612730449
Adományvonal: 1358
Egy hívás is segít! 500 Ft/hívás

1948. február 8-án Farkas József, mint megbízott missziói lelkész felállt a Gyulai Pál utcai öreg ház első emeletén a nagyterem dobogójára, és elmondta az első igehirdetését. Megbízása arra szólt, hogy Pest közepén, a Rákóczi út és Király utca valamint a Nagykörút és Kiskörút közötti terület református híveit látogatva és hívogatva ott egy önálló gyülekezetet szervezzen. Ez a terület a nagy Kálvin téri gyülekezet egy kis nyúlványa volt, a mindenkori segédlelkész gondjaira bízva. Kaptunk hozzá egy háború előtti névsort, és egy remek, talpraesett diakonissza testvért.

A területen még sok foghíjas telek volt a bombázások nyomán. A lakott házakban is még “belőtt” lakások voltak, hulló vakolat, reménytelen károk mindenütt. Néhány évvel  előbb ez  a terület volt a Gettó, ahol sok ezer ember élt összezsúfolva embertelen körülmények között.

 A lakásokba már visszatértek az eredeti lakók, majd jöttek falusiak, akik itt a nagyvárosban próbáltak megélni, mert mindenüket elvesztették. Nagyobb volt azoknak a nyomorúsága, akik a szeretteiket vesztették el. Szinte minden családban gyászoltak, vagy még mindig – egyre fogyó reménnyel – hazavártak valakit valamilyen fogságból.

Előfordult, hogy a hívogatáskor a csöngetésre ajtót nyitó ember azt mondta: “Maguk mernek ezek között a falak között az Istenről beszélni?”

De voltak, akik jöttek, elindult a hívásra az öreg altábornagy bácsi és a nagytudományú akadémiai könyvtáros, meg a kéményseprő, meg a segédházmester, meg a női szabó – és sok fiatal. Jöttek “Jóska bácsi” után az egyetemisták, akik között ifjúsági lelkész volt évekig. Így kezdett alakulni a gyülekezet egy fiatal, modernül gondolkodó prédikátor körül  Jó volt, hogy nem voltak régi hagyományok, amelyeket követni kellett volna.

A gyülekezeten belül valódi testvérek lettünk. A híveink látták, hogy mi is olyan gondokkal élünk, mint ők mindnyájan. Láttak hazafelé cipekedni a csarnokból, vagy sorba állni az élelmiszerjegyekkel. Segítettek beszerezni egy-egy bútort az üres lakásba, és feljöttek beszélgetni a konyhába. Hiteles személynek látták a lelkészt, és látták, hogy mindent megtesz azért, hogy az Isten aktuális üzenetét megértse, és úgy tudja továbbadni, hogy az lelket tápláló, erősítő kenyér legyen. Nem volt külön irodája, aki beült hozzá beszélgetni, látta a német, francia, angol szakkönyveket, a görög és héber bibliáját, és látta a kisgyerekeket, a nagyon szerény otthont.

Jöttek az istentiszteletekre a területünkön élők, akiket már személyesen is megismertünk. Aztán hozták a barátaikat, rokonaikat, majd nagyon óvatosan – hiszen már a félelem ideje is eljött – hívták a kollégáikat, akiknek vigasztalásra, erőre volt szükségük. Egy fiataltól hallottam, hogy az egyetemen így hívta egy fiú:” gyere, elviszlek valahova, ahol mindenről lehet őszintén beszélni!” 

A Gyulai Pál utcai igehirdetések egyre több embert vonzottak, és egyre többen akarták eljuttatni barátaiknak is Isten vígasztaló üzenetét. Az első időkben egy nagyszerű testvérünk gyorsírással írta, és otthon gépírásba tette át a szöveget, egyszerre nyolc néha kilenc példányt ütött át a vékony másoló papíron. Ebből vettek át szolgáló lelkek egy-egy példányt, és másolták tovább.

Később jött a magnó, ami eleinte egy nagyon nehéz doboz volt, de vitték hűségesen a beteglátogatók a hallgatható igehirdetést. Később a magnó kisebb és kényelmesebb lett, ez már a kazettás magnók időszaka volt. Hűséges lelkek hétről hétre felvették az egész istentiszteletet, így maradtak meg szívszorító őszinte imádságok is egy-egy igehirdetés után.

A technika újabb és újabb csodákra képes. Bár mindig azt mozdítaná elő, hogy mind jobban  megérthessük Mennyei Atyánk üzenetét!  Ez volt Farkas József élete célja, minden tanulmányának rugója. Legnagyobb öröme az volt, ha megértette Isten szavát és a “szél fújt”, és a Lélek átadta az üzenetet a szomjas emberi szívnek.

Áldja meg az Úr ezt a nagyszerű munkát, hogy az ő régi és nagyon mai igehirdetései ezt szolgálják most is – Isten dicsőségére és sok ember javára.

https://tobbazelet.hu/?fbclid=IwAR23amhobJAm1-h9VTIP1QTLYrj4y8IT-pUpdCJjnRgLhyVGYAMA3Sbg_48

ELFÁRADÁS és KIÉGÉS

Pozitív gondolkodás- a pozitív következmények elővételezésére való hajlam

Kontrollképesség-az életfelfogás, amely szerint a várható események a személyen saját magán múlik

Koherencia érzék-az összefüggések megértése, megérzésére való képesség: annak az érzése, hogy a személy a külső környezet változásait előre jelezheti.

Öntisztelet- önmagunk pozitív értékelése és az önjutalmazásra is figyelmet fordító magatartás

Növekedésérzés-az egyén önmagát reálisan szemlélve, folyamatos megújulásra képes személyként definiálja magát

Rugalmasság, kihívásvállalás-az egyén a változásokban a személyes fejlődés lehetőségeit keresi

Empátia, társas monitorozás képessége- az egyén képességét mutatja abban a tekintetben, hogy mennyire képes a társas környezeti információk szelektív észlelésére és adekvát felhasználására

Leleményesség- a személyiség kreatív kapacitása

Én-hatékonyság érzés-a személy azon meggyőződése, hogy képes a kitűzött cél érdekében előre vivő viselkedéseket végrehajtani.

Társas mobilizálás képessége-a személy képes mások irányítására, el tudja érni, hogy mások támogassák céljai elérésében

Szociális alkotóképesség-a személy képes rá, hogy az együtt gondolkodás folyamatában mások képességeit feltárja és hasznosítsa

Szinkronképesség-az egyén képes rá, hogy pszichés energiáit a tevékenységére koncentrálja. Képes kontrollálni figyelmét és tudatát.

Kitartásképesség- az akadályok esetén is képes viselkedését folytatni, amiben a magas frusztrációs tolerancia szintje is segíti

Impulzivitáskontroll- az a képesség, amely lehetővé teszi a viselkedés racionális kontrollját és a kontextuálisa leghelyénvalóbb magatartás kiválasztását.

Érzelmi kontroll- a személy a kudarcok ellenére is uralkodni képes negatív emócióin és konstruktív viselkedésre tudja fordítani energiáit.

Ingerlékenység gátlás-az egyén azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionális kontrollt gyakoroljon indulatai felett és dühét konstruktív módon tudja felhasználni.

Ha nincs kivel megbeszélni a problémákat, ha nem tudunk megbízni senkiben, ha titkok súlya nehezedik ránk, ha úgy érezzük, nem bírjuk tovább, akkor még mindig akadhat egy utolsó szalmaszál – és ez a szalmaszál lehet egy kedves hang a telefonvonal túlsó végén. Aki abban bízik, hogy segíthet nekünk. Önkéntesként, ellenszolgáltatást nem várva.

Egy anglikán lelkész különös dologgal próbálkozott, amikor az ötvenes évek Londonjában az öngyilkosságok száma ijesztő méreteket öltött. Feladott egy hirdetést, amiben arra kérte azokat, akik az életük bevégzésének gondolatával foglalkoztak, adjanak maguknak egy utolsó esélyt és hívjanak fel egy telefonszámot. Meglepően sokan jelentkeztek. Ekkor derült ki, hogy a telefonos segítség jó eszköz lehet arra, hogy az öngyilkosságok egy részét megelőzzék. Tanulmányok születtek erről, egyre több helyen szerveződtek önkéntes csoportok, hogy lelki támaszt nyújtsanak az embereknek életük kritikus szakasziban. Magyarországon a hetvenes években alakult az első telefonos lelki segélyszolgálat Debrecenben. Azóta 20 működik és ma már elég egyetlen hívószámot megjegyezni, ha segítséget szeretnénk kérni, ez a 116-123, ami ingyenesen hívható vonalas készülékről, és mobiltelefonról egyaránt.

A farkasok órája

• A szolgálatok 1986-ban tömörültek szövetségbe – meséli Szabóné dr. Kállai Klára, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke, pszichológus, aki maga is önkéntesként látja el a feladatát. – Mára sikerült elérnünk azt is, hogy kapjunk valamennyi állami támogatást. A telefonkészülékek mellett azonban továbbra sem fizetett szakemberek, hanem önkéntesek ülnek, akik gyakorlatilag ingyen vállalják a napi munkát. Nélkülük mindez nem volna lehetséges. A hívószámok egységesítése egészen új fejlemény, az idén sikerült ezt bevezetni, ide, az évnek eddig a szakaszáig 155 ezer hívás futott be. Ebből nagyon sok az olyan, amiben csak információkat kérnek tőlünk. Úgynevezett krízishívás 13 ezer volt. Ilyenkor tényleg arról van szó, hogy valaki végső kétségbeesésében keres meg bennünket és kér segítséget. Az ok számtalan lehet, gyász, munkahelyi problémák, családi konfliktusok, öngyilkosság, szerelmi csalódás, alkoholizmus, magányosság és még hosszan lehetne sorolni. A legnehezebbek talán a hajnali hívások. Ezeket hívjuk mi a farkasok órájának, ilyenkor tényleg azok telefonálnak, akik igazán elkeseredettek. Annak, aki a vonal túlsó végén ül, sokszor egyáltalán nincs könnyű dolga. De ha már annyit sikerül elérnie, hogy a telefonáló meg tudja fogalmazni a problémáját, már sokat tettünk. Mert olyan ez, mint egy matekpélda, ha fel tudom írni a problémát, akkor már csak egy lépés kell a megoldáshoz. Nagyon lényeges egyébként az is, hogy aki ilyenkor segítséget nyújt, az nem pszichológus szakember. Mert a szakember rögön elemezne, megoldási módokat kínálna, holott ilyenkor nem erre van szükség, hanem megértésre, meghallgatásra. Lelki elsősegélyt adunk, nem kell megmondani, mi a probléma gyökere, sokkal inkább útitárssá kell szegődnünk és abban kell a krízisben lévő embert támogatnunk, hogy felismerje a saját erőforrásait. És az a csodálatos, hogy ez a fordulat bekövetkezhet egy ilyen telefonhívás alatt. El lehet érni, hogy valaki a nehézségeket kihívásnak tekintse, hogy ne meghalni, hanem küzdeni akarjon. Ehhez azonban türelmes, önmagukkal is tisztában lévő önkéntesek kellenek. Ezért, aki jelentkezik hozzánk, annak vizsgáljuk az alkalmasságát és utána részt kell venniük egy képzésen is, amelyen megtanulják, hogyan kell ezt a feladatot hatékonyan végezni.

A statisztikák szerint egyébként nem karácsonykor és ünnepek alatt van a legtöbb hívás, inkább azokat megelőzően és azokat követően. A várakozás feszültségében telefonálnak sokan vagy az ünnep utáni csalódottságukban. Lényegesen több nő emeli fel egyébként a telefont, mint férfi. Kopp Mária kutatásaiból azonban egyértelműen kiderült az is, hogy a telefonos segítség nagyon jó eszköz a férfiak számára, nem kell ugyanis bemutatkozni, nem kell farkasszemet nézni senkivel és abszolút diszkrécióra számíthatnak. A hívás és a probléma nem tudódik ki soha.

Emberi találkozások

• A budapesti Református Telefon-lelkigondozás már skype-on is hívható – mondja Révész Jánosné, missziós lelkész, szupervizor, a szolgálat skype-részlegének vezetője. – Ez viszonylag új formája a szolgálatnak, de egyre több hívást kapunk innen is. Segítségével a fiatalabbakat is elérjük. Sokszor itt chat-elünk, de mindenkit inkább arra buzdítunk, hogy hívjon bennünket, egész más ugyanis a leírt és a kimondott szó, és mi magunk szóbeli segítségre vagyunk kiképezve. Huszonhét éve végzem ezt a munkát és ennyi év távlatából azt mondhatom, hogy minden korszaknak megvan a maga jellegzetes problémája. Manapság nagyon megszaporodtak a munkanélküliség miatti hívások és sokan telefonálnak azért, mert magányosak. Ez utóbbi szinte minden korosztályt érint. De számtalan más probléma is megjelenhet a gyerekneveléstől kezdve a házassági kríziseken át. Az önkénteseink fel vannak készítve arra, hogy mindenkinek a legmegfelelőbb szakembert ajánlhassák, hogy azután, hogy sikerült valakit átlendíteni a holtponton, a legjobb helyre kerülhessen. Szupervizorként én még azt is vállaltam, hogy a többi önkéntest segítem abban, hogy képes legyen feldolgozni a telefonban hallottakat. Nagyon megszerettem ezt a munkát, mert ezek a telefonos beszélgetések igazi emberi találkozásokra adnak alkalmat. Abból a sok szeretetből, amit én kaptam az Úristentől, ilyenkor oda tudok adni valamennyit annak, akiknek erre szükségük van és ez számomra is nagyon jó érzés. Az ember kifogy, ha csak önmagáért él. A legkevésbé sem várok ezért hálát. Ami ehhez töltést ad, az maga a szeretet. Bár előfordul olykor, hogy megköszönik a segítséget, de nem ez a legjobb érzés, hanem azaz igazán emberi beszélgetés, ami ilyenkor kialakul.

A csoda megtörténik

Erzsébetet például teljesen elvarázsolta az a munka, ami az Élet Lelki Elsősegély Telefonszolgálatnál várta. Ez körülbelül harminc évvel ezelőtt történt. Akkoriban a gépésztechnikusi végzettségével el sem tudta képzelni, hogy valakinek az életébe, a legrejtettebb fájdalmába, képes lesz pusztán csak betekinteni is. Erzsébet a teljes nevét az ügyelők anonimitásának megőrzése miatt nem vállalhatta. Ők maguk is ismeretlenek maradnak és azok is, akik hívják őket. Így biztosítható ugyanis, hogy a velük megosztott bizalmas történetek ne tudódjanak ki.

• Az egyik kolléganőm csábított el ide – meséli az ősz hajú asszony, akiből igazi nyugalom, végtelen melegség és türelem árad. – Bekerültem a felkészítő önismereti csoportba és mikor először a telefon mellé ülhettem, az volt életem egyik legizgalmasabb napja. Kezem-lábam remegett, mire véget ért, annyira elfáradtam, de amennyire elfáradtam, annyira élveztem is. Volt idő, hogy kaptunk valamennyi pénzt is ezért, körülbelül ötven forintot… – emlékezik, de az is nagyjából a buszra volt elég. Mégis csináltuk, mert roppant tanulságos volt, és mert valamiért jó hatással volt az életemre. Azt érezhettem, hogy szükség van rám, azt az érzést adta meg, hogy az ember tud valami igazán jót cselekedni. Vannak persze, kevésbé komoly hívások, amikor gyerekek telefonálnak, és vékony hangjukon panaszolják, hogy „elhagyott a feleségem…” De a többség nem ilyen és én megpróbálom elérni, hogy aki a vonal túlsó végén áll, azt érezze, komolyan veszem, és igazán szívesen beszélgetek vele. Ez igazán hatásos tud lenni azoknál, akik otthon nem kaptak elég figyelmet és szeretetet. Mert egy gyereket soha nem lehet eléggé szeretni! Ezt tanultam meg azok alatt a hosszú évek alatt, amíg a telefon mögött ültem. Akinek nem volt szerető családja, ölelő édesanyja, vagy legalább egy nagymamája, annak nagyon keserves lehet olykor az élet. Aki jó szeretet kapott gyerekkorában, az egy krízishelyzetben is feltalálja magát. De ha nem, akkor minden leállhat. Mégis az a csodálatos, hogy az emberekben a legsötétebb helyzetekben is van vágy arra, hogy jeleket adjanak. Mi ezt kiáltásnak hívjuk. A környezet ezt nem mindig veszi észre – sajnos, pedig később nagyon nehéz feldolgozni, hogyha az egyik hozzátartozónk küldte a jeleket, de mi nem tulajdonítottunk ennek jelentőséget. Ilyen jel lehet, ha valaki hirtelen elcsendesedik, elhallgat, nem mond semmit, vagy lényegesen megváltozik, furcsa lesz a viselkedése. Amikor ilyen kétségbeesett emberek hívnak, fontos, hogy az ember ne tanácsot akarjon adni, hanem csak meghallgassa a másikat. Úgy kérdezzen, hogy az utat nyisson a válasznak. Olyan ez, mint a bábamesterség, mert a bába nem megszüli a gyermeket, csak segíti világra jönni. Ilyenkor számomra az a fontos, hogy megérezzem, aki felhívott, az most rátalált valamire, ami elveszőben volt, valami gyógyulni kezdett benne. Én sem tudtam azelőtt elképzelni, hogy ez megtörténhet, de még ilyen végső pillanatokban is van esély, ha meghallgatjuk, megbecsüljük és nem ítéljük el, bármit is tett…

Rist Lilla

A Református Telefonos Lelkigondozás a koronavírus- járvány idején is várja a krízishelyzetbe kerülteket.

A református telefonos és internetes lelkigondozás általában nincs szem előtt, hiszen egy olyan háttérszolgálatról van szó, amelynek leginkább akkor lehet érezni a hiányát, ha nincs. Az elhúzódó koronavírus-járvány miatt azonban egyre többen szorulnak lelki segítségnyújtásra, így előtérbe kerül minden olyan lehetőség, amely a krízishelyzetből kiutat mutathat. Ez utóbbit Református Telefonos Lelkigondozás is megtapasztalhatta az elmúlt évben – tudtuk meg a szervezet vezetőjétől, Révész Jánosné Abuczky Anikótól, aki lassan harminc éve végzi missziói szolgálatát ezen a területen.

A Református Missziói Központ egyik missziói ágaként működő Református Telefonos Lelkigondozást 1984 őszén lelkipásztorok alapították, például mások mellett olyan nagy nevek is, mint Cseri Kálmán, Molnár Miklós, Gyökössy Endre, P. Tóth Béla. Kezdetben csak hétvégén üzemelt egy lelkészi hivatalból, 2000-től lett önálló irodája, akkor már minden nap működött, és azóta is lépésről lépésre fejlődik. Ma már internetes változata is van, amely Skype-on keresztül érhető el. Nemcsak egyháztagok részére elérhető, hanem bárki igénybe veheti az egész országban. 35 munkatársa van jelenleg, de a létszám az önkéntesek nagy fluktuációja miatt eléggé változó.

A kommunikációra épül
„Azért vagyunk, hogy a válságba jutottaknak támaszt nyújtsunk, hogy mindig elérhetőek legyünk számunkra, hogy enyhítsük az elhagyatottságukat, kétségbeesettségüket, magányosságukat és támogassuk azokat a krízisben lévőket, akiknek nincs hová fordulniuk” – fogalmazta meg küldetésük lényegét Révész Anikó. A hivatalos meghatározása mindennek így hangzik: konzultációs vagy krízisintervenciós beszélgetés emberi és lelki válság esetén, emberi, családi, hitbeli, lelkiismereti kérdések megbeszélésére. De hogy is zajlik egy ilyen telefonhívás? – tettük fel a kérdést Anikónak.

„Maga a hívó kezdeményezi a beszélgetést és bármikor megszakíthatja a kapcsolatot. A beszélgetés során természetesen az emberi méltóságot, szabadságot tiszteletben tartjuk. A krízisben lévő hívót abban igyekszünk erősíteni, hogy helyreálljon a lelki egyensúlya, hogy oldódjon a lélektani beszűkültsége, regressziója, a problémamegoldó eszközei pedig fejlődjenek. Ahhoz viszont, hogy a stresszel megküzdő mechanizmusokat és az alkalmazkodóképességet megerősítsük, elengedhetetlen a megértő, empatikus légkör, a higgadt beszélgetés, a gyors megnyugtatás. Ezért elsőként ennek a bizalmi viszonynak a megteremtésére törekszünk, majd igyekszünk ezt végig fenntartani.”

A beszélgetésnek – vagy több beszélgetés esetén az utolsó beszélgetésnek – a végén dől el, hogy a továbbiakban melyik hívónak szükséges szakértő konzultáns vagy tanácsadó is. „Ennél a szakasznál már csupán eszközök vagyunk abban, hogy bevonjuk a hívót egy külső kapcsolatba azokkal a szakemberekkel, akikkel együttműködünk. Ennek lehetőségét csak a figyelmébe ajánljuk a hívónak, de ő maga dönti el, hogy igénybe veszi-e az adott pszichológiai, egészségügyi, szociális, jogi vagy egyházi jellegű segítséget.”

Telefonhívást már interneten keresztül, Skype-on is lehet igényelni. Amikor ez a lehetőség elindult, akkor még újdonságnak számított, míg most, a pandémia idején a legtöbb ember már átállt a Skype-ra és más online kapcsolattartási módokra. Természetesen kamera nélkül, névtelenül zajlik a hívás: bár a hívó, ha akarja, bekapcsolhatja a kameráját, de a vonal túlsó végén lévő ügyelő sohasem, neki őriznie kell az anonimitását. „Igyekszünk minél több csatornán elérhetőek maradni, van honlapunk és Facebook-oldalunk is. Levélírásra azonban inkább nem buzdítanék senkit, mert a lelkigondozás a kommunikációra épül.”

A szolgáltatást a református hitbéli elkötelezettség különbözteti meg a hasonló telefonos lelkisegélyt szolgáltatóktól. „A célunk az, hogy a bajban lévő hívó ne csupán arra az erőre találjon rá, ami benne rejlik, hanem arra is, amely úgymond felülről jön. Itt jön be a képbe az egyházi hivatásunk célja: az Istennel való kapcsolat. Valljuk, hogy akkor vagyunk őszinték magunkhoz és az érzéseinkben hitelesek, ha részt veszünk mások életében, ha gondoskodunk róluk. Erre akkor maradunk fogékonyak, ha építünk, alkotunk, remélünk, együtt szenvedünk és örülünk másokkal. Erre buzdít bennünket maga a Biblia is.”

Újfajta krízishelyzetben
A koronavírus-járványnak köszönhetően a korábbiakhoz képest megháromszorozódott a hívásaik száma. „Az első hullám alatt szinte pánikszerűen keresték a krízisben lévők a szolgálatot. Kiterjesztettük az éjjeli ügyelet időtartalmát, mert nem is tudtunk felvenni minden hívást, annyira zsúfolt volt a vonal. Nyáron lecsökkent a hívások száma, valószínűleg akkor sokan gondolhatták, hogy túlvagyunk a nehezén, de számított az is, hogy kimehettek a szabadba. A második hullám megnövekedett hívásszáma már nem volt annyira kiugró a tavaszihoz képest. A mostani, harmadik hullám végét pedig még nem látni.”

Tavaly 2530 hívásuk volt. Testi betegség problémájával telefonáltak a legtöbben, 690-en, míg érzelmi hívásokkal 265-en, a lelki egészség problémáival 150-en, magány és izoláció problémájával 350-en. Szakorvoshoz irányítottak 37 embert, munkaügyi központba 35 embert, önkormányzathoz 56-ot, családsegítőbe 82-t, pszichoterápiára 60-at. Ezek a számok most újabb felfelé ívelésben vannak.

Nagyon nehéz helyzet ez, mind a hívóknak, mind az ügyelőknek. „Mindannyian érintettek vagyunk a krízisben és mindannyian szenvedünk tőle, velünk is előfordul, hogy elveszítjük szerettünket vagy hatósági karanténba kerülünk, mi is ki vagyunk téve a fertőzés veszélyeinek és szövődményeinek. Akkor leszünk hitelesek, ha mindezt mások megsegítése előtt lerendezzük magunkban. Kezelnünk kell a helyzetet ahhoz, hogy segíteni tudjunk, de egymás szemében is hitelesnek kell maradnunk, ezért a vezetők és szupervizorok lehetőséget adnak a munkatársainknak arra, hogy kibeszéljék a feszültségeiket.”

Januárban még személyesen is együtt lehetett a csapat, azóta pedig online találkoznak, hogy erősítsék egymást. „Hála Istennek hívő emberek vagyunk, megküzdjük a magunk harcát, és online platformon szoktunk beszélgetni, imádkozni, énekelni. Mi, vezetők, gondoskodunk a munkatársak továbbképzéséről. De mivel a szolgálat krízisintervencióra alakult, bizonyos szempontból azért felkészült volt erre a helyzetre is. Aki ezt vállalja, annak máskor is szembe kell néznie a problémákkal, azokkal a hívókkal, akik saját magukat is veszélyeztetve látják. Miután öngyilkosság megakadályozása, értelmes cselekvésbe fordítása is feladatunk, ezért ezekre a kihívásokra már felkészült a csapat.”

Az érintettségen túl abban is különbözik a megszokottaktól a mostani krízishelyzet, hogy ez hosszú ideig tart. „A krízishelyzeteknek van egy felfelé ívelése ugyan, de utána belátható a vége. A mostaninak azonban még nem látjuk a végét és egy éve küszködünk vele. Ez egyfajta lelki kimerülést okoz, amit a szakemberek karanténfáradtságnak neveznek. Ez is új jelenség. A hosszú tűrésben a szabadság korlátozása, az izoláltság, az összezártság, a mozgáshiány, az egzisztenciális nehézségek, egészségügyi problémák együttesen vezettek a karanténfáradtsághoz. Mindezt nem elég túlélni, hanem működésbe kell hozni a bennünk lévő lelki erőtartalékokat. Erősítenünk kell a bizalmat, a biztonságot, az együttműködést, hogy képesek maradjunk az egymás iránti toleranciára és segítőkészségre is!”

Révész Anikó úgy véli, illúzió volna azt remélni, hogy ha ennek vége, akkor minden visszaáll a régibe. „Megújulásra, újfajta értékrendre és életmódra van szükségünk, tudatosabban kell élnünk, egymást támogatva! Mi tudunk ebben a helyzetben másoknak adni, mert van Mennyei Atyánk, aki fogja a kezünket, aki a Lélek által jelen van, és akiben rátalálhatunk erre az új életre. Ha fáradtak is vagyunk, ha nekünk is vannak félelmeink, problémáink, mégis bíznunk kell Istenben, aki teremtett minket, aki hordoz bennünket.”

Bizonytalanok reménye
Aki elhívást érez magában, hogy önkéntesként csatlakozzon a telefonos ügyelők közé, írjon levelet az info@telefon-lelkigondozas.hu e-mail címre, és csatoljon hozzá egy motivációs önéletrajzot, amiben leírja, hogy korábban milyen önkéntes munkában vett részt, valamint azt is, hogy miért szeretne részt venni ebben a szolgálatban! „A jelentkezők pszichológiai és mentális felmérésével szoktuk kezdeni, és csak utána kezdünk bele a szakmai képzésbe. Nálunk ugyanis speciális képzést kap mindenki, hogy a vonal mögé ülhessen. Ez pandémiás helyzetben nehéz, mert 10-12 embert szoktunk általában összeszedni egy féléves képzésre, és most várnia kell a jelentkezőknek arra, hogy találkozhassunk, ez azonban ne tartson vissza senkit! Viszont azt kérnénk, hogy olyanok jelentkezzenek, akik nemcsak a pandémia idején, hanem hosszabb időn át szolgálnának!”

A telefonos lelkigondozás a mindenkori önkéntesek létszámától függetlenül is várja azoknak a hívását, akik külső segítséggel gondolnák végig mindazt, ami történt vagy történik velük. „Mindannyiunk életében vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, hogy nem tudjuk senkivel megosztani terheinket. A reménytelenségnek, magánynak, elhagyatottságnak ez az érzése bármelyikünket elérheti, bárhol is élünk, bármit is csinálunk. Beszélni a problémáinkról, megosztani valakivel érzéseinket – ez az első lépés a megoldásaink felé. De nem mindig könnyű erre megtalálni a megfelelő embert. Mi igyekszünk megértést, teljes titoktartást adni, az emberi méltóságot komolyan venni, a szabadságot tiszteletben tartani, támaszává és barátjává válni annak, aki hív bennünket. A Példabeszédek könyve 11. fejezetének 25. részében így fogalmaz az Ige: »Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.« Ebben a reményben biztatom a bizonytalanokat.”

A Református Telefonos Lelkigondozás az ország egész területéről minden nap délután 5 órától éjjel egy óráig, mobil- és vezetékes telefonról egyaránt ingyenesen hívható a 06-80-296-844, valamit a 06-1-201-0011 számon. Skype-on este 9 órától éjjel 1 óráig a lelkigondozas1 néven érhető el a szolgálat.