Itt nincs olyan, hogy jelentéktelen probléma – mondja a református telefonos lelkigondozói szolgálat vezetője, dr. Révész Jánosné.

Az év végén megnő a forgalom a telefonos lelkisegély-szolgálatoknál, mert az emberek valahol szeretnék letenni az egész évben felgyülemlett problémáikat. A telefonvonal túlsó végén a „figyelő hang” empátiával hallgatja végig a hívó aggódásait, veszteségeit, ilyenkor felerősödnek a generációs problémák a családokban, felszínre kerülnek a párkapcsolati nehézségek is. Sokan azt gondolnánk, hogy az ünnepek közeledtével a magányos idősek vágynak társaságra, ezért csörögnek egyfolytában a lelkisegély-szolgálatok telefonjai, ám az egyedül élők ugyanúgy keresik a személytelen, anonim segítőket, mint a szociális –, vagy érzelmi krízisben lévők, s a mentális betegséggel küzdők.

Országos missziós szolgálat

A Magyarországi Református Egyház egyik legrégebben, 38 éve működő missziója a telefonos lelkigondozás. A szolgálat vezetője dr. Révész Jánosné lelkész, aki a kezdetekről vállalta a missziós munkát, ott ül a telefon túlsó végén és segít az érzelmi mélypontra jutott embertársain. Hol megértő hallgatásával, hol lélekerősító tanácsaival, s Isten igéjével. A lelkész elmondta: túlnyomó többségében nem a krízishelyzetben lévők keresik fel őket, hanem azok, akiknél ez az állapot még visszafordítható.

– Nem követjük naprakészen a számokat, a statisztikákat, de azt látjuk, hogy az idén ősszel 75 százalékkal többen kerestek fel minket, mint az előző évek hasonló időszakában. Megsokasodtak a hívások. Mindaz, ami körülvesz bennünket, gyengíti az emberek lelki állapotát: a háború és a gazdasági helyzet okozta bizonytalanság, a sok-sok aggodalom – utalt a missziós lelkész arra, hogy az elmúlt néhány évben kizökkentünk a megszokott életünkből. Előbb a járvány, majd a szomszédunkban dúló háború nemcsak gazdasági, de társadalmi szinten is árt, a hétköznapi ember mentális állapotán is érezteti hatását

– A növekvő feszültséget részben a megélhetési problémák, illetve a családi, gyermeknevelési, időbeosztási gondok okozzák. Az idősebb generációt is elsősorban az anyagi, fizikai állapotból adódó nehézségek foglalkoztatják. Változtatásra kényszerül, aki nemrég vesztette el családtagját, vagy a munkahelyét, felmerül benne a kérdés: mihez kezdjek az életemmel? Az ember a különböző életszakaszaiban más és más életfeladatokkal találkozik, amit nincs mese, meg kell oldania, nem egyforma talpraesettséggel görgetjük el az elénk guruló köveket, titkoljuk tehetetlenségünket. Ezért van, hogy kívülről teljesen kiegyensúlyozott ember is őrlődhet magában fontos dolgokon, s úgy érezheti nem kap levegőt, de a környezetében nem akarja ezt senkivel sem megbeszélni, hát felhív minket, mert megbízik bennünk. Nálunk nincs olyan, hogy jelentéktelen probléma, bármivel megkereshetnek minket – hangsúlyozta a lelkész.

Arra kérdésre, hogy miért éppen az évnek ebben a szakászában fut be hozzájuk a legtöbb hívást, a következő példát hozta: – Mindenki próbálta már télen beindítani az autót, de a kocsi nem moccant, nem gyújtott a motor. A járművel műszakilag minden rendben van, csak éppen az akkumulátor merült le. Ilyen az év vége, teljesen lemerül az ember „akkumulátora”. Mindenki a saját lelki akkumulátorát tudja feltölteni, más nem teheti meg helyettünk, foglalkozzunk vele – mondta a lelkipásztor

Van kivel beszélni

– Az önkéntes segítő munkatársak között nyugdíjas pedagógusok, szociális munkatársak, pályájuk elején lévő pszichológusok és lelkészek egyaránt szolgálnak. Hamarosan közel 40-en leszünk, s szeretnénk a telefonon hívható idősávot is bővíteni. Hogyan, mivel bátorítjuk hívóinkat? Meghallgatjuk őket, van, akinél ennyi is elég. Szívesen beszélünk velük a problémáik okairól, erősítjük önbizalmukat, arra biztatjuk őket, hogy vegyék kezükbe saját sorsukat. Sokaknak biztonságot jelentünk, ezért is hívnak minket vissza újra és újra. Az elmúlt néhány évtizedben sok-sok történet maradt meg bennem, de van egy nagyon kedves néni, akit sikerült kizökkentenünk a magányából. Hónapokig beszélgettünk vele, s végül elment egy a református egyház által működtetett nyugdíjas klubba, ahol barátokra talált. Ma már csak azért telefonál, hogy jelezze, jól van, s jól érzi magát a klubban. Igen szerteágazó élethelyzetekkel találkozunk, esetenként valóban 30-40 percünk van arra, hogy megmentsünk valakit, amíg kiérkezik hozzá a mentő vagy a rendőrség. Krízishívás kevesebb fut be, a súlyos eseteknél szakembert is ajánlunk. S mi, hittel élő segítők hisszük, hogy Isten erőt ad a mélyponton lévő embertársainknak, és ahogyan az igében áll: „Erőt ad a megfáradtnak, s az erőtlent erőssé teszi” ( Ézsaiás 40,29).

Ingyenesen hívható

A református telefonos lelkigondozói szolgálat délután öttől éjjel egy óráig az ország egész területéről, mobil- és vezetékes telefonról egyaránt ingyenesen hívható a 06-80-296-844-es zöld számon. A szolgálat emellett elérhető a 06-1-201-0011-es vezetékes telefonszámon és Skype-on is a lelkigondozas1 névre keresve.

Ha David Bechan és Angelina Jolie békenagykövetek gyermekéhezés ellenes beszédének lelkesedével szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint az iskolai tábla, melyre kréta helyett körömmel próbálnak meg írni.

És ha előre tudom is a háború kezdetének dátumát, a békediktátum teljes tartalmát, aláírásának percre pontos idejét, és ha ismerem is azokat a világpolitikai és gazdasági folyamatokat, melyek a háborút kirobbantották és a szemben álló feleket háttérből uszító és pénzelő hatalmasságok terveit is előre tudom, és ha egészen hiszem, hogy ezen tudás birtokában képes vagyok megakadályozni diplomáciai úton a fegyveres konfliktus folytatását, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint egy fonnyadt sárgarépa, melyet nem hogy salátába nem tesznek, de még húslevesbe sem szívesen főznek bele.

Ha lakásomat, legjobb ruháimat és ünnepi ebédemet menekültekkel osztom is meg, szabadidőmet pedig vasútállomásokon, menekültszállókon, az országhatáron, kórházakban, vagy óvóhelyeken szeretetszolgálatok önkénteseként szolgálattal töltöm is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint az autó, melybe benzin helyett gázolajat tankoltak.

És ha hitem vetekedik Cseri Kálmán, Rásky András, Regőczi István, vagy a gályarabok hitével, szeretet pedig nincs bennem, olyan lettem, mint a mélyhűtőben áramszünet miatt megromlott hús.

A szeretet szelíd, mint Ivan Kurah, az Ungvári Központi Kórház igazgatója, aki a gyógyszerhiány ellenére nap mint nap másfélszer annyi beteget lát el orvos és ápolótársaival egyetemben, mint amennyit reálisan el lehet látni egy nap alatt és bár a koronavírus járvány kitörése óta nem tudott pihenni, mégis hála van a szívében. 

A szeretet türelmes, mint azok a hivatásos és hívatlan sofőrök, akik panasz nélkül önként órákat állnak a határon, hogy odaát is legyen betevője magyarnak és ukránnak, orosznak és cigánynak egyaránt.

A szeret jóságos, mint az idős kisnyugdíjas néni, aki bár maga sem tudja, hogy miből lesz kenyérre pénze hó végén, mégis odaad 10 000 Forintot a menekülteknek indított gyűjtésen.

A szeretet nem kérkedik, mint ahogy Emil sem kérkedett, mikor kitakarította a megnövekedett utasforgalom miatt embertelen állapotban lévő közvécéket a Nyugati pályaudvarnál zárt WC ajtók mögött, messze a híradók kameráinak forgatagától. 

Nem keresi a maga hasznát, mint ahogy sajnos keresik azok a zsoldosok, akik egyik, vagy másik sereg mellé állnak földi javak reményében.

Nem fuvalkodik fel és nem örül a hamisságnak, mint ahogy örülnek az országok és a hadseregek vezetői, miközben félrevezetik az alájuk rendelteket.

Nem rója fel a gonoszt, mint ahogy az a katonaorvos sem, aki fogságba esett és kényszer nélkül hajlandó ellenségeinek sérültjeit ellátni, sőt önként ajánlja fel szaktudását az ellenség katonáinak.

Nem örül egyik fél hadi sikereinek sem, de együtt örül a menekültekkel és a segélyszervezetekkel a humanitárius folyosók megnyitásán.

A szeretet mindent eltűr. Még azt is, hogy azok, akik korábban a kisebbségeknek azt javasolták, hogy pakoljanak a bőröndjeikbe és menjenek, most azok érkeznek bőröndökkel és költöznek be a kisebbségek házába menekültként.

A szeretet soha el nem fogy.

Legyenek bár tűzszünetek, mégis újra lőni kezdenek, legyenek bár békemegállapodások, mégis újabb háborúk jönnek, legyenek bár demilitarizált övezetek, oda is ismét fegyvert telepítenek majd.

De három dolog megmarad, a hit, a remény és a szeretet, melyek közül legfontosabb a Szeretet, aki életét adta értünk, hogy nekünk örök életünk legyen.

Fót, 2022 év Nagypéntekén

Juhàsz Màrton
ügyvezető igazgató

Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány
H-1146 Budapest,Hungária krt.200.
Telefon: 0612730449
Adományvonal: 1358
Egy hívás is segít! 500 Ft/hívás

1948. február 8-án Farkas József, mint megbízott missziói lelkész felállt a Gyulai Pál utcai öreg ház első emeletén a nagyterem dobogójára, és elmondta az első igehirdetését. Megbízása arra szólt, hogy Pest közepén, a Rákóczi út és Király utca valamint a Nagykörút és Kiskörút közötti terület református híveit látogatva és hívogatva ott egy önálló gyülekezetet szervezzen. Ez a terület a nagy Kálvin téri gyülekezet egy kis nyúlványa volt, a mindenkori segédlelkész gondjaira bízva. Kaptunk hozzá egy háború előtti névsort, és egy remek, talpraesett diakonissza testvért.

A területen még sok foghíjas telek volt a bombázások nyomán. A lakott házakban is még “belőtt” lakások voltak, hulló vakolat, reménytelen károk mindenütt. Néhány évvel  előbb ez  a terület volt a Gettó, ahol sok ezer ember élt összezsúfolva embertelen körülmények között.

 A lakásokba már visszatértek az eredeti lakók, majd jöttek falusiak, akik itt a nagyvárosban próbáltak megélni, mert mindenüket elvesztették. Nagyobb volt azoknak a nyomorúsága, akik a szeretteiket vesztették el. Szinte minden családban gyászoltak, vagy még mindig – egyre fogyó reménnyel – hazavártak valakit valamilyen fogságból.

Előfordult, hogy a hívogatáskor a csöngetésre ajtót nyitó ember azt mondta: “Maguk mernek ezek között a falak között az Istenről beszélni?”

De voltak, akik jöttek, elindult a hívásra az öreg altábornagy bácsi és a nagytudományú akadémiai könyvtáros, meg a kéményseprő, meg a segédházmester, meg a női szabó – és sok fiatal. Jöttek “Jóska bácsi” után az egyetemisták, akik között ifjúsági lelkész volt évekig. Így kezdett alakulni a gyülekezet egy fiatal, modernül gondolkodó prédikátor körül  Jó volt, hogy nem voltak régi hagyományok, amelyeket követni kellett volna.

A gyülekezeten belül valódi testvérek lettünk. A híveink látták, hogy mi is olyan gondokkal élünk, mint ők mindnyájan. Láttak hazafelé cipekedni a csarnokból, vagy sorba állni az élelmiszerjegyekkel. Segítettek beszerezni egy-egy bútort az üres lakásba, és feljöttek beszélgetni a konyhába. Hiteles személynek látták a lelkészt, és látták, hogy mindent megtesz azért, hogy az Isten aktuális üzenetét megértse, és úgy tudja továbbadni, hogy az lelket tápláló, erősítő kenyér legyen. Nem volt külön irodája, aki beült hozzá beszélgetni, látta a német, francia, angol szakkönyveket, a görög és héber bibliáját, és látta a kisgyerekeket, a nagyon szerény otthont.

Jöttek az istentiszteletekre a területünkön élők, akiket már személyesen is megismertünk. Aztán hozták a barátaikat, rokonaikat, majd nagyon óvatosan – hiszen már a félelem ideje is eljött – hívták a kollégáikat, akiknek vigasztalásra, erőre volt szükségük. Egy fiataltól hallottam, hogy az egyetemen így hívta egy fiú:” gyere, elviszlek valahova, ahol mindenről lehet őszintén beszélni!” 

A Gyulai Pál utcai igehirdetések egyre több embert vonzottak, és egyre többen akarták eljuttatni barátaiknak is Isten vígasztaló üzenetét. Az első időkben egy nagyszerű testvérünk gyorsírással írta, és otthon gépírásba tette át a szöveget, egyszerre nyolc néha kilenc példányt ütött át a vékony másoló papíron. Ebből vettek át szolgáló lelkek egy-egy példányt, és másolták tovább.

Később jött a magnó, ami eleinte egy nagyon nehéz doboz volt, de vitték hűségesen a beteglátogatók a hallgatható igehirdetést. Később a magnó kisebb és kényelmesebb lett, ez már a kazettás magnók időszaka volt. Hűséges lelkek hétről hétre felvették az egész istentiszteletet, így maradtak meg szívszorító őszinte imádságok is egy-egy igehirdetés után.

A technika újabb és újabb csodákra képes. Bár mindig azt mozdítaná elő, hogy mind jobban  megérthessük Mennyei Atyánk üzenetét!  Ez volt Farkas József élete célja, minden tanulmányának rugója. Legnagyobb öröme az volt, ha megértette Isten szavát és a “szél fújt”, és a Lélek átadta az üzenetet a szomjas emberi szívnek.

Áldja meg az Úr ezt a nagyszerű munkát, hogy az ő régi és nagyon mai igehirdetései ezt szolgálják most is – Isten dicsőségére és sok ember javára.

https://tobbazelet.hu/?fbclid=IwAR23amhobJAm1-h9VTIP1QTLYrj4y8IT-pUpdCJjnRgLhyVGYAMA3Sbg_48

ELFÁRADÁS és KIÉGÉS

Pozitív gondolkodás- a pozitív következmények elővételezésére való hajlam

Kontrollképesség-az életfelfogás, amely szerint a várható események a személyen saját magán múlik

Koherencia érzék-az összefüggések megértése, megérzésére való képesség: annak az érzése, hogy a személy a külső környezet változásait előre jelezheti.

Öntisztelet- önmagunk pozitív értékelése és az önjutalmazásra is figyelmet fordító magatartás

Növekedésérzés-az egyén önmagát reálisan szemlélve, folyamatos megújulásra képes személyként definiálja magát

Rugalmasság, kihívásvállalás-az egyén a változásokban a személyes fejlődés lehetőségeit keresi

Empátia, társas monitorozás képessége- az egyén képességét mutatja abban a tekintetben, hogy mennyire képes a társas környezeti információk szelektív észlelésére és adekvát felhasználására

Leleményesség- a személyiség kreatív kapacitása

Én-hatékonyság érzés-a személy azon meggyőződése, hogy képes a kitűzött cél érdekében előre vivő viselkedéseket végrehajtani.

Társas mobilizálás képessége-a személy képes mások irányítására, el tudja érni, hogy mások támogassák céljai elérésében

Szociális alkotóképesség-a személy képes rá, hogy az együtt gondolkodás folyamatában mások képességeit feltárja és hasznosítsa

Szinkronképesség-az egyén képes rá, hogy pszichés energiáit a tevékenységére koncentrálja. Képes kontrollálni figyelmét és tudatát.

Kitartásképesség- az akadályok esetén is képes viselkedését folytatni, amiben a magas frusztrációs tolerancia szintje is segíti

Impulzivitáskontroll- az a képesség, amely lehetővé teszi a viselkedés racionális kontrollját és a kontextuálisa leghelyénvalóbb magatartás kiválasztását.

Érzelmi kontroll- a személy a kudarcok ellenére is uralkodni képes negatív emócióin és konstruktív viselkedésre tudja fordítani energiáit.

Ingerlékenység gátlás-az egyén azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionális kontrollt gyakoroljon indulatai felett és dühét konstruktív módon tudja felhasználni.

Ha nincs kivel megbeszélni a problémákat, ha nem tudunk megbízni senkiben, ha titkok súlya nehezedik ránk, ha úgy érezzük, nem bírjuk tovább, akkor még mindig akadhat egy utolsó szalmaszál – és ez a szalmaszál lehet egy kedves hang a telefonvonal túlsó végén. Aki abban bízik, hogy segíthet nekünk. Önkéntesként, ellenszolgáltatást nem várva.

Egy anglikán lelkész különös dologgal próbálkozott, amikor az ötvenes évek Londonjában az öngyilkosságok száma ijesztő méreteket öltött. Feladott egy hirdetést, amiben arra kérte azokat, akik az életük bevégzésének gondolatával foglalkoztak, adjanak maguknak egy utolsó esélyt és hívjanak fel egy telefonszámot. Meglepően sokan jelentkeztek. Ekkor derült ki, hogy a telefonos segítség jó eszköz lehet arra, hogy az öngyilkosságok egy részét megelőzzék. Tanulmányok születtek erről, egyre több helyen szerveződtek önkéntes csoportok, hogy lelki támaszt nyújtsanak az embereknek életük kritikus szakasziban. Magyarországon a hetvenes években alakult az első telefonos lelki segélyszolgálat Debrecenben. Azóta 20 működik és ma már elég egyetlen hívószámot megjegyezni, ha segítséget szeretnénk kérni, ez a 116-123, ami ingyenesen hívható vonalas készülékről, és mobiltelefonról egyaránt.

A farkasok órája

A statisztikák szerint egyébként nem karácsonykor és ünnepek alatt van a legtöbb hívás, inkább azokat megelőzően és azokat követően. A várakozás feszültségében telefonálnak sokan vagy az ünnep utáni csalódottságukban. Lényegesen több nő emeli fel egyébként a telefont, mint férfi. Kopp Mária kutatásaiból azonban egyértelműen kiderült az is, hogy a telefonos segítség nagyon jó eszköz a férfiak számára, nem kell ugyanis bemutatkozni, nem kell farkasszemet nézni senkivel és abszolút diszkrécióra számíthatnak. A hívás és a probléma nem tudódik ki soha.

Emberi találkozások

A csoda megtörténik

Erzsébetet például teljesen elvarázsolta az a munka, ami az Élet Lelki Elsősegély Telefonszolgálatnál várta. Ez körülbelül harminc évvel ezelőtt történt. Akkoriban a gépésztechnikusi végzettségével el sem tudta képzelni, hogy valakinek az életébe, a legrejtettebb fájdalmába, képes lesz pusztán csak betekinteni is. Erzsébet a teljes nevét az ügyelők anonimitásának megőrzése miatt nem vállalhatta. Ők maguk is ismeretlenek maradnak és azok is, akik hívják őket. Így biztosítható ugyanis, hogy a velük megosztott bizalmas történetek ne tudódjanak ki.

Rist Lilla