Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének a videója

Idegessé, szomorúvá, csalódottá és depresszióssá tehet a közösségi média – állítják a szakemberek, akik pofonegyszerű példákkal bizonyítják, hogy valóban naponta többször is kelt a szemlélődőben rossz érzéseket “barátai” posztjainak nézegetése.

Soha ennyire nem voltak az emberek a digitális világ rabjai, mint napjainkban. Elég csak körbenézni a metróban, alig valaki olvas újságot vagy könyvet, a többség a telefonjába bújva utazik hosszú perceken át. Így az sem kizárt, hogy a kocsi másik végében egy ismerős ül, de biztosan nem botlanak egymásba, mert mindenki csak az internetes tartalmat vizslatja. Egy brit felmérés szerint a szigetország lakói naponta 28 alkalommal veszik elő a készüléküket, hogy ellenőrizzék, van-e egy új üzenetük, levelük, vagy belepillantsanak a sajtó, vagy sokkal inkább a közösségi oldal új tartalmaiba. Pedig ez utóbbival komoly csapást tudnak mérni saját lelki egészségükre. A brit Independent című lap ezek közül szedett csokorba pár példát.

Önbecsülés

A közösségi médiával sajnos komoly károkat tudunk ebben tenni. Szimplán azzal, hogy mások posztjait nézegetjük. Vannak, akik nagyon sok információt szeretnek megosztani magukról, mások viszont alig valamit – a való életben is. A neten azonban ez még erőteljesebben érvényesül, sokan túlságosan is tág körben osztanak meg magukról diszkrét híreket. Akaratlanul is a szemlélődő elkezdi összehasonlítani magát barátai, ismerősei “életével”. A Koppenhágai Egyetem egy kutatásában arra jutott, létezik egy jelenség, amit a legjobban a “Facebook-féltékenység” kifejezéssel lehet leírni. Eszerint a tökéletes pillanatképeket és nagyszerű élményeket önmagukról megosztó emberek bejegyzéseit megfigyelő ismerős egyszerűen irigykedni kezd, féltékeny lesz a másik tökéletes életére. És a sajátját még sanyarúbbnak, üresnek és nyomorúságosnak tartja.

Emberi kapcsolatok

Ezekre is negatív hatást képes gyakorolni a világhálós tartalom. Nagyon sokak életét tudjuk egyszerre követni, ami persze nem rossz dolog, azonban csak bizonyos kiragadott pillanatokat látunk. Sok év után az utcán találkozva nem is feltétlenül ismernénk meg régi barátunkat, holott a szépen beállított képeit rendszeresen látjuk. Ami azonban ennél is rosszabb, ha közeli barátainkra haragszunk meg egy-egy poszt miatt, amiben ráadásul nincs is semmi sértő szándék. A lapnak Stina Sanders, egy korábbi modell, akinek több mint 100 ezer követője van az Instagrammon, ezt a következőképpen magyarázta: amikor barátainak a kicsattanó jókedvről tanúskodó fotóit meglátta olyan partikról, ahova ő valamilyen okból nem tudott elmenni, általában nagyon elromlott a kedve. Mérhetetlenül magányosnak és feszültnek érezte magát ezektől a posztokról. Mert úgy tűnt számára, hogy valami nagyszerűről maradt le, sőt, valami nagyszerűből hagyták ki a barátai. Akik ezzel tulajdonképpen elárulták őt.

Emlékek

A közösségi oldal rendszeresen előhozza sok évvel ezelőtti posztjainkat. Emlékeztetve a múltra, és felajánlva, hogy osszuk meg ezeket megint. A probléma ott kezdődik, ha első pillantásra csak némi gondolkodás után tudjuk felidézni, mondjuk merre is jártunk, amikor azt a csodás képet lőttük. Mert alig ugrik be valami a helyszínről. Az ok, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk a tökéletes kép elkészítésére, mint a látványra, vagyis a pillanat élvezetére. Aki túl sokat babrál a telefonjával, rengeteg élményről marad le.

Alvási zavarok

A kijelző fénye késlelteti az elalvás idejét, mert egyrészt leköti az embert a tartalom, másrészt nem indul be a megfelelő hormontermelés, ami a pihenéshez kell. Nem mellesleg pedig az agyunkat is könnyen túlpörgethetjük mások bejegyzéseit nézegetve. Csábító, hogy rengeteg hírt, eseményt érhetünk el, amit előszűrtek a barátaink, ismerőseink, és nekünk már csak ezek közül kell a legjobbat kiválasztani. Azonban az így összeszedett temérdek információ munkára készteti az agyat. Még a gép kikapcsolása után is azon pörögnek a tekervények, amiket olvastunk. Rossz esetben még negatív érzéseket is kelt a befogadóban egyik-másik poszt.

Lelki egészség

A túlzásba vitt netezés, pláne a közösségi média használata könnyen lelki bajokhoz vezethet. Egy amerikai kutatás szerint a Z-generáció tagjai sorra hagyják el a közösségi médiát egyszerűen azért, mert – saját meghatározásuk szerint – szorongást, szomorúságot, vagy depressziót okozott nálunk a dolog. Ezer kilépő 41 százaléka azonosította magán az előbbi problémákat, és nevezte meg ezeket döntése okaként.

Életfegyelem és felelősségvállalás – határozza meg az aktuális mottót Bagdy Emőke. Az országos hírű klinikai szakpszichológussal beszélgettünk lelki egészségről, pandémiáról, társadalmi reakciókról és arról, hogyan tehetnénk elviselhetőbbé gyermekeink számára ezt a végeláthatatlan vírushelyzetet.

–  Októberben tartják a lelki egészség világnapját. Mi magyarok foglalkozunk a lelkünk egészségével? Van időnk, energiánk, tudjuk egyáltalán, hogyan kell figyelnünk rá?

–  A lelki egészség szimbolikus fogalom. Nem beszélhetünk róla a test egészének az egészsége nélkül. Az egész valónk harmonikus összhangban való működése, maga az egészség. Mint ahogyan egy nagy zenekarban mindenki a helyén muzsikál és van egy karmester, aki vezényel, hogyan történjenek a dolgok. Tudományos hálózat-elméleten alapuló jelentős felfedezés a test-elme koncepció, mely szerint az elme az egész test minden porcikájában benne van. Amikor inger ér minket a körülöttünk lévő világból, az elménk beindít egy folyamatot, az adott érzelmi állapotnak megfelelően, ligandok – fehérjetermészetű anyagok – áradnak szét ioncsatornákon keresztül a testünkben, minden pici sejthez elviszik a hírt, hogy mi van odafönt, mire készüljön az egész organizmus, ezért minden sejtünk nemcsak sejt, hanem tud mindent a nagy egészről.

–  Innen jön az az elképzelés, hogy képesek vagyunk megbetegíteni magunkat?

–  A testi és a lelki egészség, test-lélek-szellem olyan egység, amiből kár lenne valamit kiemelni. A lelki egészség nincs önmagában. Akármilyen testi bajom támad, rezdül a lelkem és fordítva is így van, a rendszer nem szedhető szét.  A pszichoszomatikus hálózatelmélet magyarázhatóvá tette, hogy miért és hogyan tudjuk betegíteni saját magunkat, hogyan alakulnak ki például a stresszbetegségek. Sajnos rögtön azt is hozzá kell tennem, hogy jelenleg a magyar egészségügy, nem egészségügy, hanem betegségügy, mert akkor kezdi meg a működését, amikor az ember már bajba jutott. A prevenció nagyon fontos volna, annak a tudatosítása az emberekben, hogy mit tegyünk meg az egészségünkért, mit tegyünk meg azért, hogy megelőzzük a bajokat.

Hogyan lehetne ezt elérni?

–  Az orvosok arra vannak képezve, hogy testtel, a szervekkel foglalkozzanak, nem a nagy egésszel. Ha fáj a gyomrom, kivizsgálnak és adnak rá gyógyszert, de senki nem foglalkozik azzal, hogy a bajoknak lelki háttere is lehet. Lelki gondozás kellene, az antidepresszánsok, nyugtatók, szorongásoldó gyógyszerek helyett a pszichológusok beépülése az egészségügybe. Például fontos lenne televíziós műsorokat készíteni, szisztematikusan a lelki és egzisztenciális problémáknak, a testi bajokkal való összefüggéséről, hogy megértsék az emberek az egészségre vonatkozó felelősségüket és a tennivalókat. Ahogy odaállítunk egy pedagógust, hogy tanítsa a gyermekeinket, úgy szükség lenne a pszichológiai gondozásra is. Mondok egy példát. Autóvezetésből vizsgáznunk kell, de ki vizsgáztat minket le abból, hogyan váljunk jó szülővé. Sajnos ma már nem tudja a családi élet biztosítani azt, hogy belenőjünk a szülői teendőkbe, mint ahogy régen evidens volt, láttuk mit hogyan csinálnak a nagyszüleink, szüleink. Ma kínlódnak az anyukák tanácstalanul, mit csináljanak a gyerekükkel, szoronganak, hogyan is kellene nevelni őket.

  Ez most fokozottan igaz a pandémiás időszakban. Mekkora szükség lenne a lelkünk gyógyítására…

–  Amikor kitört a járvány, én azonnal házi felvételeket készítettem és a könyvemmel együtt, ingyenessé és letölthetővé tettem egy 5 egységből álló relaxációs programot, hogy mit tegyen az ember, ha szorong, ha alvászavara van, ha napközben feszült, hogyan oldja a stresszt, stb. Minden fórumon megszólaltam, nyilatkoztam, megpróbáltam segíteni az embereknek, hogy megmagyarázzam, mi történik akkor, ha izolációs helyzet, bezártság, karantén van. Ez egy felfokozott feszültségállapot, amelyben más törvények kezdenek működni. Írtam egy rövid útmutatót is: Hogyan alkalmazkodjunk a világjárvány kihívásaihoz címmel, amelyben konkrét praktikus tanácsokat adtam. Ez a hozzáállás nagyon hiányzik mások részéről.

–  Mi a személyes tapasztalata, hogyan alakultak az emberi kapcsolatok az első hullám alatt?

–  Ha ebbe a mesterséges lombikhelyzetbe, ebbe a zárt lélektani térbe kerülünk, akkor nagyon kell vigyázni. Ha szereted a másikat, még jobban fogod szeretni, a szimbiózisban a pozitív energiák összeadódnak, felerősödnek. Ellenben, ha rosszban vagytok, vagy feszültség van köztetek, akkor az energiák egymásnak feszülnek, és ez felrobbanthatja a lombikot. Én a pandémiás időszak alatt folyamatosan fogadom a pácienseket és azt tudom mondani, hogy nagyon magas a pánikbetegek aránya és a párkapcsolati krízisek száma. Ez a kettő vezető tünete a jelenlegi Covid-állapotnak. De hogy jót is mondjak, pozitív hatása is volt a karanténnak, ugyanis az első hullám alatt gyarapodott a házasságkötések száma. Arra nézve nincs számszerű adat még, hogy hányan döntöttek úgy, hogy szétválnak az útjaik, de én azt tapasztaltam, hogy megnövekedtek a kapcsolati fellazulások is.

–  Hogyan éljük meg a második hullám viszontagságait?

–  Amikor egy stresszhelyzet krónicizálódik, azaz van egy láthatatlan ellenség, a vírus és nem tudjuk vele szemben felvenni a harcot, csak küzdünk, hogy megtaláljuk az ellenszerét, az egy hadiállapotnak feleltethető meg. Amikor megvan a biztos rossz, de mi hétköznapi emberek tehetetlenek vagyunk vele szemben, akkor belefárad a lélek abba, hogy várni kell.  Türelemmel lenni, még nincs megoldás és kialakul egy pszichikai lefáradás, amit közönynek nevezünk. Mi most jelenleg egy meglehetősen elfásult lelkiállapotban vagyunk. Ahol egyrészt az okos agyunk, a bal agyfélteke felfogja, hogy nagy a veszély, az érzelmi agy pedig azt a félelmet, amit hordoz, állandóan distresszként, rossz stresszként megélve, különböző feszültségi tünetekben reagálja ezt le. A test ezeket kóbor feszültségekként, különböző csatornákon kifejezésre juttatja. Például sok az álmatlanság, diszfunkció, kifáradás, kimerülés, aggodalmaskodás, és változatlanul nagyon magas a pánikbetegek száma. A pánikbetegség már egy betegségszintre jutó olyan félelem, ahol az illető úgy érzi, hogy megsemmisíti az a helyzet, ami ellen nem tud védekezni. Itt aztán nincs kétség, ebben a helyzetben pszichológusra, pszichiáterre van szükségük az embereknek.

Milyen egyéb attitűdökkel találkozhatunk még a vírushelyzettel kapcsolatban?

–  Alapvetően az határozza meg az emberek viselkedését, hogy elfogadják-e a szabályokat, vagy sem. Sok esetben lélektani elhárítások indulnak be tömegszinten. Az egyik ilyen folyamat, a tagadás, amikor azt mondom, hogy olyan félelmetes valami, hogy nem is létezik. Ne csapjatok már be, nincs is Covid. A következő reakció, az annulláció, amikor nem veszek róla tudomást. Mintha nem is létezne. Tudom, belátom, hogy van, de mivel úgysem kerülhetem el a sorsomat, feltartom a kezem és azt mondom: lesz, ami lesz. Sajnos, sokan vannak ilyenek. A következő lelki elhárítás, a projekció. Amikor keresem a felelőst, összeesküvés elméleteket gyártok, ekkor jönnek a kóros, káros tévképzetek, amit villámgyorsan átadnak egymásnak az emberek és ez egy kártékony hírterjesztés. Amikor már nagyszámú népesség állít valamit, akkor hasadás jön létre, két tábor alakul ki, akik hajlamosak egymásnak támadni. De mielőtt egymásnak mennének, hogy elkerüljék az összecsapást, elkezdenek bűnbakot, felelőst keresni. Ilyenkor általában jelentős személyiségeket tesznek meg felelősnek, kimondják, hogy ő az oka mindennek. Ez a jelenség a „feszítsd meg őt” effektus. Ezek mind olyan jelenségek, amik lehetőségként benne vannak a levegőben. Nagyon sok függ attól, hogyan tartjuk egyénileg és kollektíve kézben ezeket a folyamatokat. Tudatosság nélkül nem megy.

–  Mi felnőttek még valahogy túléljük ezt a helyzetet, de mi zajlik a gyermekek lelkében? Mit fognak fel ebből az egészből?

–  Én két dolgot tennék. Csinálnék olyan gyerekmaszkot, ami nagyon mókás, vicces, „szeretik hordani” a gyerekek, akár jutalomként is funkcionálhat, ha valaki ügyes, vagy jól teljesít, kaphat egy még különlegesebbet. Olyan maszkra lenne szükség, ami bőrbarát, légáteresztő szűrős, valahogy kíméletesen rátapad a bőrre, és ezáltal nehezebben is lehet leszedni. A gyerekek számára élménnyé tenni valahogy a maszkviselést, hogy meg tudjuk védeni őket is, mert ők a legkiszolgáltatottabbak. A társadalom többi tagjánál csak a fegyelmezettségen múlik minden. A másik dolog, amit tennünk kéne, hogy mesékkel, történetekkel megértetjük, közelebb hozzuk a hozzájuk ezt az egész pandémiás helyzetet. Minden tisztelt meseírót könyörögve kérek: írjanak meséket! Megírhatnák oly módon, hogy a gyerekek számára egy izgalmas kaland legyen, amiben ők a hősök. Mondok egy példát. A gyerekek jönnek és segítenek a felnőtteknek, mert a felnőttek ügyetlenek és minden a gyerekeken múlik. Meg kell menteniük a világot, maszkban vannak és felveszik a harcot a láthatatlan vírussal. Mindenféle trükkre, csodára, varázslatra van szükség, hogy láthatóvá tegyék, mert csak akkor tudják elpusztítani. Olyasmi lehetne, mint Harry Potter.

–  Mit üzen útravalónak?

–  Életfegyelem és felelősségvállalás. Az embereknek meg kell érteniük, hogy felelősek vagyunk egymásért. Alárendelem magam a szabályoknak és elfogadom azokat. Elérkezett az idő, hogy megmérettessünk!

11. kerületi Pszichiátriai Gondozó

1115 Budapest, Tétényi út 18.

Telefonszám: +36 (1) 209 1339

Hétfő: 8:00-10:00 –

Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet, Pszichiátriai Osztály

3000 Hatvan Balassi Bálint út 16.

Telefonszám: +36 (37) 341 033

Hétfő: 8:00-10:00 –

Almási Balogh Pál Kórház Pszichológiai Szakrendelő

3600 Ózd  Béke út 1-3.

Telefonszám: +36 (75) 574 457, mellék: 150

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bajai Kórház, Felnőtt Pszichiátriai Gondozó

6500 Baja, Pokorny u. 6.

Telefonszám: +36 (76) 422 010, mellék: 1167

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bajai Szent Rókus Kórház Pszichiátriai Osztály – ambulanciák

6500 Baja Rókus u 10.

Telefonszám: +36 (79) 422 010, mellék: 2405

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bajai Szent Rókus Kórház Pszichiátriai Osztály – fekvőbeteg osztály

6500 Baja Rókus u 10.

Telefonszám: +36 (79) 422 233, mellék: 2402

Ügyeleti telefon: +36 (79) 422 233. Hétfő: állandó ügyelet

Bajcsy-Zsilinszky Kórhház Rendelőintézet, XVII. Ker. Pszichiátriai és TÁMASZ Addiktológiai Gondozó

1173 Budapest, Pesti u. 80.

Telefonszám: +36 (1) 257 02

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet

1101 Budapest, Kőbányai út 45.

Telefonszám: +36 (1) 433 3481

Hétfő: 8:00-10:00 –

Balatonalmádi Kistérségi Egészségügyi Központ

8220 Balatonalmádi, Petőfi S. u. 2-4.

Telefonszám: +36 (93) 599 922

Hétfő: 14:00-19:00 –

Baranya Megyei Kórház, Mentálhigiénés Intézet és Alkoholgondozó

7623 Pécs, Nyár u. 8

Telefonszám: +36 (69) 533 133

Hétfő: 8:00-10:00 –

Barcs Város Önkormányzat Járóbetegellátó Intézmények, Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó

7570 Barcs, Kálmán Imre u. 10.

Telefonszám: +36 (82) 565 490

Hétfő: 7:00-17:00 – Nyitva

Batthyány Kázmér Szakkórház

2870 Kisbér, Iskola u. 11.

Telefonszám: +36 (32) 552 600, mellék: 159.  Hétfő: 14:00-19:00 –

Belváros -Lipótváros Egészségügyi Szolgálat Pszichiátriai Gondozója

1054 Budapest, Bank u. 7., II. em.

Telefonszám: +36 (1) 311 7252

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bonyhád Városi Kórház-Rendelőintézet, Felnőtt Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó

7150 Bonyhád, Szent Imre út 6.

Telefonszám: +36 (74) 451 803

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet, Felnőtt Ideggondozó

7150 Bonyhád Bajcsy-Zsilinszky utca 25.

Telefonszám: +36 (74) 451 803

Hétfő: 8:00-10:00 –

Borsod Abaúj Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Semmelweis Tagkórház

3529 Miskolc Csabai kapu 9-11.

Telefonszám: +36 (46) 555 666, mellék: 31202

Ügyeleti telefon: +36 (46) 555 666

Hétfő: állandó ügyelet

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat II. Rákóczi Ferenc Kórház, Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó

3800 Szikszó, Kassai út 45-49.

Telefonszám: +36 (49) 596 600, mellék: 1218

Hétfő: 8:00-14:00 – Nyitva

Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat

1027 Budapest, Margit krt. 99.

Telefonszám: +36 (1) 315 0011

Hétfő: 8:00-19:00 – Nyitva

Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata Járóbeteg Szakrendelői

1122 Budapest, Maros utca 16/b

Telefonszám: +36 (1) 356 50

Hétfő: 9:00-17:00 – Nyitva

Bugát Pál Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft, Pszichiátriai Gondozó

3200 Gyöngyös, Dózsa György út 20-22.

Telefonszám: +36 (57) 312 491

Hétfő: 13:00-17:00 –

Bugát Pál Kórház Gyöngyös, Pszichiátria

3200 Gyöngyös Dózsa György út 20-22.

Telefonszám: +36 (37) 312 491

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bács-Kiskun Megyei Kórház Pszichiátriai Osztály

6000 Kecskemét Balaton u. 17.

Telefonszám: +36 (76) 516 976

Ügyeleti telefon: +36 (76) 516 976

Hétfő: állandó ügyelet

Bács-Kiskun Megyei Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza Kalocsai Telephelye

6300 Kalocsa Kossuth Lajos u. 34-36.

Telefonszám: +36 (78) 564 210. Hétfő: 8:00-10:00 –

Bács-Kiskun Megyei Kórház kiskunfélegyházi telephelye/Városi Kórház Rendelő Intézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ

6100 Kiskunfélegyháza Fadrusz János u. 4.

Telefonszám: +36 (76) 801 683

Hétfő: 8:00-14:00 – Nyitva

Bács-Kiskun Megyei Kórház, Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozó és járóbeteg szakellátás

6000 Kecskemét Csabay Géza krt. 21.

Telefonszám: +36 (76) 516 730

Hétfő: 8:00-10:00 –

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet, Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó

6000 Kecskemét, Nyíri út 38.

Telefonszám: +36 (72) 516 952

Hétfő: 7:00-15:00 – Nyitva

Békés Megyei Központi Kórház – Réthy Pál Tagkórház Pszichiátriai szakrendelés és III. Pszichiátriai gondozó

5600 Békéscsaba Gyulai út 18.

Telefonszám: +36 (66) 441 411

Hétfő: 8:00-10:00 –

Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Pszichiátriai Osztály

5700 Gyula Semmelweis u. 1./Rendelőintézet bejárat: Dob u. 3.

Telefonszám: +36 (66) 526 526, mellék: 2443

Hétfő: 8:00-14:00 – Nyitva

Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Szeghalmi Fekvő és Járóbeteg Egysége, Pszichiátriai Gondozó Intézet

5520 Szeghalom, Ady Endre u 1/b.

Telefonszám: +36 (48) 371 796, mellék: 129.

 Hétfő: 8:00-16:00 – Nyitva

Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház-Rendelőintézet, Pszichiátriai Gondozó

5700 Gyula, Semmelweis u. 1.

Telefonszám: +36 (66) 526 526, mellék: 6561

Hétfő: 7:00-15:00 – Nyitva

Békési Egyesített Egészségügyi Intézmények és Rendelőintézet, Pszichiátriai Gondozó

5630 Békés, Vásárszél u. 2.

Telefonszám: +36 (66) 411 302

Hétfő: 7:30-13:30 – Nyitva

Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó

6900 Makó Kórház u. 2.

Telefonszám: +36 (62) 511 151, mellék: 682

Ügyeleti telefon: +36 (62) 511 151

Hétfő: állandó ügyelet

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

4032 Debrecen Móricz Zsigmond körút 22.

Telefonszám: +36 (52) 255 240

Ügyeleti telefon: +36 (52) 411 600

Hétfő: állandó ügyelet

Dorogi Szent-Borbála Kórház és Szakorvosi Rendelő Pszichiátria

2510 Dorog, Kossuth L. u. 6.

Telefonszám: +36 (34) 512 740, mellék: 102

Hétfő: 8:00-12:00 – Nyitva

Dr. Bugyi István Kórház, Pszichiátriai Osztály

6600 Szentes Sima Ferenc u. 44-58

Telefonszám: +36 (94) 313 244

Ügyeleti telefon: +36 (63) 313 244

Hétfő: állandó ügyelet

Dr. Bugyi István Kórház, Pszichiátriai Osztály

6600 Szentes, Sima Ferenc u. 44-58

Telefonszám: +36 (63) 313 244, mellék: 197

Hétfő: 8:00-15:00 – Nyitva

Dr. Deák Jenő Kórház-Rendelőintézet, Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó

8300 Tapolca Ady Endre u. 1-3

Telefonszám: +36 (34) 411 655

Hétfő: 8:00-10:00

Dr. Deák Jenő Kórház-Rendelőintézet, Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó

8300 Tapolca, Ady Endre u. 1-3.

Telefonszám: +36 (88) 511 080

Hétfő: 8:00-10:00 –

Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház Rendelőintézet, Pszichiátriai Osztály

6900 Makó, Kórház u. 2.

Telefonszám: +36 (62) 511 151

Hétfő: 8:00-12:00 – Nyitva

KARÁCSONY AZ ÉV GYÖNYÖRŰ IDŐSZAKA

A Karácsony az év gyönyörű időszaka – Krisztus születésének az ünnepe. Az egyik módja az ünneplésnek az, hogy megajándékozzuk egymást. Azonban, olyan társadalomban élünk, ahol minél elfoglaltabb valaki, annál több tapsot kap.

Így nagyon könnyen elmerülhetünk a vásárlásban, a teendőkben, egyszóval a “karácsonyi bizniszben”. És mire eljön a nagy nap, egyszerűen már nem is tudjuk élvezni.

De mi miért ne csinálnánk jobban? Tudjuk, hogy a teljes öröm nem az ajándékokban, hanem Isten jelenlétében van: “teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon” (Zsoltárok 16:11). Ebben rejlik a Karácsony varázsa, ami megelevenít minket!… Tehát lassíts le, csendesedj el, és szakíts időt arra, hogy megmártózz Isten jelenlétében.

Igen, lesznek majd problémák és emberek, akik frusztrálnak, vagy csalódást okoznak. Azonban a rosszat a jóval tudod ellensúlyozni, ha minőségi időt töltesz Istennel és átadod magad az ünnepi időszak örömeinek.

Ha úgy érzed, hogy túl nagy rajtad a nyomás, próbálj ki néhányat ezek közül az egyszerű “receptek” közül, hogy az ünnepi időszak kevesebb stresszt és több örömet tartogasson.

1.Végy egy mély lélegzetet.
“Engem Isten Lelke alkotott, a Mindenható lehelete éltet.” (Jób 33:4)

2.Olvass valami bátorítót.
“Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra! Ne téveszd szemed elől, Őrizd meg azokat szíved mélyén, mert életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek.” (Példabeszédek 4:20-22)

3.Hallgass dicsőítő zenét.
“Imádjátok az Urat örömmel; vidám dalokkal járuljatok elé.” (Zsoltárok 100:2, angolból fordítva)

4.Időben feküdj le.
“Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az ÚR szeret, annak álmában is ad eleget.” (Zsoltárok 127:2)

5.Tölts időt egy közeli baráttal.
“Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Galata 6:2)

6.Egyél finom, tápláló ételeket.
“Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” (3 János 1:2)

7.Írd le az aggodalmaidat, majd dobd el őket.
“Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1 Péter 5:7)

8.Készíts egy listát azokról a dolgokról, amikért hálás vagy.
“mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” (1 Tesszalonika 5:18)

9.Tölts időt a szabadban.
“Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.” (Zsoltárok 19:2)

10.Légy játékos és nevess sokat!
“A vidám szív a legjobb orvosság?” (Példabeszédek 17:22)

ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK VILÁGNAPJA: 2016.09.10.

Magyarországon az utóbbi években, bár csökken az öngyilkosságok száma, mégis európai viszonylatban a második, világszinten az első öt legrosszabb mutatóval rendelkező ország közé tartozunk. A lelki elsősegély telefonszolgálatok több mint 40 éve állnak az öngyilkosság megelőzés szolgálatában. A Világnap alkalmából – a 116-123-as számon megvalósuló “élet és lélekmentő” feladatellátás mellett – szakmai programokkal hívjuk fel a figyelmet közös felelősségünkre e sajátos életvédelemben.

Az Öngyilkosság Megelőzési Világnapot minden évben szeptember 10-én tartják az International Association for Suicide Prevention (IASP) és a WHO kezdeményezésére.

Az idei év nemzetközi jelmondata: “Kapcsolat. Jelenlét. Figyelem.”

Az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapja alkalmából szervezett programjaink célja, hogy felhívjuk a figyelmet a család és a segítők összefogásának szerepére az öngyilkosság megelőzésében. A legfontosabb, hogy ápoljuk emberi kapcsolatainkat, tudjunk valóban “jelen lenni” egymás életében, és kellő “figyelmet” tanúsítsunk embertársaink felé. Minderről szó esik a napokban Salgótarjánban, ahol a világnap alkalmából az önkéntes telefonos segítők továbbképzésére is sor kerül.

Továbbra is várjuk csapatunkba a segítő szakma iránt elhivatottságot érző embereket, akik a kiválasztást majd egy speciális képzést követően ülhetnek a segélytelefon vonalak mellé, és vehetnek részt ebben a nemes életmentő munkában.

Jelentkezés honlapunkon: www.sos116-123.hu

ÖNGYILKOSSÁG HELYETT VÁLASZD AZ ÉLETET!

Tömegek számára nehezedik az élet. Húsz évvel ezelőtt a mi országunk vezette az öngyilkossági statisztikákat. Ma is naponta 7 személy követ el befejezett öngyilkosságot, az öngyilkossági kísérletek száma: 42-45 eset naponta. Az öngyilkosságok 70%-át férfiak követik el, a nők öngyilkossági hajlandósága csökkenést mutat.

Sokan nem szeretik hallani, de tény, hogy a magyarok öngyilkossági hajlama magas, kicsiny kis országunkon belül ez még egyenetlen területi eloszlást is mutat, mert az Alföldön élő emberek öngyilkossági hajlama kétszer, háromszor nagyobb, mint a nyugati országrész lakossága esetében. Nagy valószínűséggel az öngyilkosságot elkövetőket erőteljesen befolyásolja a gazdasági reménytelenség.

Nagyon sok a statisztikai adat arról, hogy a férfiak gyakrabban követnek el befejezett öngyilkosságot, a nők többször fenyegetőznek vele. A férfiak biztosra mennek, ezért gyakoribb az önakasztás, a nők többnyire enyhébb módszert választanak, itt gyakoribb cél a figyelemfelhívás, mint a valódi öngyilkossági döntés.

Öngyilkosság helyett válaszd az életet

A MÁSODHEGEDÜSÖK

Telefon-lelkigondozás. A magány, a munkanélküliség és az eladósodás miatt keresik legtöbben a református lelkigondozás szakembereit. A hideg, borús idő beköszöntével még inkább megszaporodnak a hívások a telefonos és skype-os lelkigondozóknál.

“Az élet forgatagában, nyüzsgésében ritkán adódik lehetőség hosszabb elcsendesedésre, megállásra”

– mondja Révész Jánosné. A telefonos és skype-os lelkigondozás missziós lelkésze azt tapaszalja, hogy november elseje, az eltávozottakról való megemlékezés időszaka az, amikor sokan átgondolják az életük célját, vagy elgondolkodnak az élet értelmén. Sokan telefonálnak, akik úgy érzik, hogy életük útvesztőbe jutott. Advent van, ebben az időszakban is sokan megállnak, ha rövid időre is, és ez a fajta elcsendesedés felszínre hozhat elfojtott fájdalmakat és érzelmeket is.

,,Mégis áldott pillanatok ezek, amikor az Úristen előtt önellenőrzést végzünk, hogy vajon jó irányba megy-e az életünk. Gyakran előfordul, hogy a válasz: nem. Ilyenkor új utakat kell keresnünk”

– fogalmaz Dr. Révész Jánosné.

A másodhegedűsök

EMBERI TALÁLKOZÁSOK

A budapesti Református Telefon-lelkigondozós már skype-on is hívható – mondja Révész Jánosné missziós lelkész, szupervizor, a szolgálat skyperészlegének vezetője. – Ez viszonylag új formája a szolgálatnak, de egyre több hívást kapunk innen is. Segítségével a fiatalabbakat is elérjük. Sokszor itt chatelünk, de mindenkit inkább arra buzdítunk, hogy hívjon bennünket, egész más ugyanis a leírt és a kimondott szó, és mi magunk szóbeli segítségre vagyunk kiképezve. Huszonkét éve végzem ezt a munkát, és ennyi év távlatából azt mondhatom, hogy minden korszaknak megvan a maga jellegzetes problémái. Manapság nagyon megszaporodtak a munkanélküliség miatti hívások, és sokan telefonálnak azért, mert magányosak. Ez utóbbi szinte minden korosztályt érint. De számtalan más probléma is megjelenhet a gyerekneveléstől kezdve a házassági krízisekig bármi. Az önkénteseink fel vannak készítve arra, hogy mindenkinek a legmegfelelőbb szakembert ajánlhassák, hogy ha sikerült valakit átlendíteni a holtponton, a legjobb helyre kerülhessen Szupervizorként én még azt is vállaltam, hogy a többi önkéntest segítem abban, hogy képes legyen feldolgozni a telefonban hallottakat. Nagyon megszerettem ezt a munkát, mert ezek a telefonos beszélgetések igazi emberi találkozásokra adnak alkalmat. Abból a sok szeretetből, amit én kaptam az Úristentől, ilyenkor oda tudok adni valamennyit azoknak, akiknek erre szükségük van és ez számomra is nagyon jó érzés. Az ember kiüresedik, ha csak önmagáért él. A legkevésbé sem várok ezért hálát. Ami ehhez töltést ad, az maga a szeretet. Bár előfordul olykor, hogy megköszönik a segítséget, de nem ez a legjobb érzés, hanem az igazán emberi beszélgetés, ami ilyenkor kialakul.

Nők Lapja: 2012. november 14.
Részlet Rist Lilla: Lelki útitársak című cikkéből

KRÍZIS

Napjainkban egyre gyakrabban használt kifejezés:

“krízisben vagyok”

Amikor kimondják, kimondjuk, talán nem is gondolunk arra, mennyire igaz. Hiszen mit is jelent ez a görögöktől átvett szó: krízis? Döntés, fordulópont, lehetőség.
Életünk minden percében hozhatunk egy döntést, sokszor van lehetőségünk mást, másképpen tenni és bizony vannak fordulópontok az ember életében. Az ügyeletben azonban egészen másképp történik minden, ha meghalljuk vagy észrevesszük: a hívó krízisben van.
A krízis fogalmának legismertebb meghatározása Gerard Caplantól származik:

“A személy fontos életcéljai megvalósítása közben akadályokba ütközik, amelyeket a problémamegoldás szokásos módjaival egy ideig nem tud leküzdeni.”

A kríziselmélet gyökerei a II. világháborúig nyúlnak vissza. Eric Lindemann figyelte meg egy tömegkatasztrófa túlélőit és adott először rövid pszichoterápiás kezelést egy bostoni tűzvész pusztítása után az életben maradottaknak. Caplan az 1950-es években integrálta az addig összegyűlt krízisintervenciós tapasztalatokat, meghatározta a krízisállapot ismérveit:

Krízis