KARÁCSONY AZ ÉV GYÖNYÖRŰ IDŐSZAKA

A Karácsony az év gyönyörű időszaka – Krisztus születésének az ünnepe. Az egyik módja az ünneplésnek az, hogy megajándékozzuk egymást. Azonban, olyan társadalomban élünk, ahol minél elfoglaltabb valaki, annál több tapsot kap.

Így nagyon könnyen elmerülhetünk a vásárlásban, a teendőkben, egyszóval a “karácsonyi bizniszben”. És mire eljön a nagy nap, egyszerűen már nem is tudjuk élvezni.

De mi miért ne csinálnánk jobban? Tudjuk, hogy a teljes öröm nem az ajándékokban, hanem Isten jelenlétében van: “teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon” _{(Zsoltárok 16:11)}. Ebben rejlik a Karácsony varázsa, ami megelevenít minket!… Tehát lassíts le, csendesedj el, és szakíts időt arra, hogy megmártózz Isten jelenlétében.

Igen, lesznek majd problémák és emberek, akik frusztrálnak, vagy csalódást okoznak. Azonban a rosszat a jóval tudod ellensúlyozni, ha minőségi időt töltesz Istennel és átadod magad az ünnepi időszak örömeinek.

Ha úgy érzed, hogy túl nagy rajtad a nyomás, próbálj ki néhányat ezek közül az egyszerű “receptek” közül, hogy az ünnepi időszak kevesebb stresszt és több örömet tartogasson.

1.Végy egy mély lélegzetet.
“Engem Isten Lelke alkotott, a Mindenható lehelete éltet.” _{(Jób 33:4)}

2.Olvass valami bátorítót.
“Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra! Ne téveszd szemed elől, Őrizd meg azokat szíved mélyén, mert életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek.” _{(Példabeszédek 4:20-22)}

3.Hallgass dicsőítő zenét.
“Imádjátok az Urat örömmel; vidám dalokkal járuljatok elé.” _{(Zsoltárok 100:2, angolból fordítva)}

4.Időben feküdj le.
“Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az ÚR szeret, annak álmában is ad eleget.” _{(Zsoltárok 127:2)}

5.Tölts időt egy közeli baráttal.
“Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” _{(Galata 6:2)}

6.Egyél finom, tápláló ételeket.
“Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” _{(3 János 1:2)}

7.Írd le az aggodalmaidat, majd dobd el őket.
“Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” _{(1 Péter 5:7)}

8.Készíts egy listát azokról a dolgokról, amikért hálás vagy.
“mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” _{(1 Tesszalonika 5:18)}

9.Tölts időt a szabadban.
“Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.” _{(Zsoltárok 19:2)}

10.Légy játékos és nevess sokat!
“A vidám szív a legjobb orvosság?” _{(Példabeszédek 17:22)}

ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK VILÁGNAPJA: 2016.09.10.

Magyarországon az utóbbi években, bár csökken az öngyilkosságok száma, mégis európai viszonylatban a második, világszinten az első öt legrosszabb mutatóval rendelkező ország közé tartozunk. A lelki elsősegély telefonszolgálatok több mint 40 éve állnak az öngyilkosság megelőzés szolgálatában. A Világnap alkalmából – a 116-123-as számon megvalósuló “élet és lélekmentő” feladatellátás mellett – szakmai programokkal hívjuk fel a figyelmet közös felelősségünkre e sajátos életvédelemben.

Az Öngyilkosság Megelőzési Világnapot minden évben szeptember 10-én tartják az International Association for Suicide Prevention (IASP) és a WHO kezdeményezésére.

Az idei év nemzetközi jelmondata: “Kapcsolat. Jelenlét. Figyelem.”

Az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapja alkalmából szervezett programjaink célja, hogy felhívjuk a figyelmet a család és a segítők összefogásának szerepére az öngyilkosság megelőzésében. A legfontosabb, hogy ápoljuk emberi kapcsolatainkat, tudjunk valóban “jelen lenni” egymás életében, és kellő “figyelmet” tanúsítsunk embertársaink felé. Minderről szó esik a napokban Salgótarjánban, ahol a világnap alkalmából az önkéntes telefonos segítők továbbképzésére is sor kerül.

Továbbra is várjuk csapatunkba a segítő szakma iránt elhivatottságot érző embereket, akik a kiválasztást majd egy speciális képzést követően ülhetnek a segélytelefon vonalak mellé, és vehetnek részt ebben a nemes életmentő munkában.

Jelentkezés honlapunkon: www.sos116-123.hu

ÖNGYILKOSSÁG HELYETT VÁLASZD AZ ÉLETET!

Tömegek számára nehezedik az élet. Húsz évvel ezelőtt a mi országunk vezette az öngyilkossági statisztikákat. Ma is naponta 7 személy követ el befejezett öngyilkosságot, az öngyilkossági kísérletek száma: 42-45 eset naponta. Az öngyilkosságok 70%-át férfiak követik el, a nők öngyilkossági hajlandósága csökkenést mutat.

Sokan nem szeretik hallani, de tény, hogy a magyarok öngyilkossági hajlama magas, kicsiny kis országunkon belül ez még egyenetlen területi eloszlást is mutat, mert az Alföldön élő emberek öngyilkossági hajlama kétszer, háromszor nagyobb, mint a nyugati országrész lakossága esetében. Nagy valószínűséggel az öngyilkosságot elkövetőket erőteljesen befolyásolja a gazdasági reménytelenség.

Nagyon sok a statisztikai adat arról, hogy a férfiak gyakrabban követnek el befejezett öngyilkosságot, a nők többször fenyegetőznek vele. A férfiak biztosra mennek, ezért gyakoribb az önakasztás, a nők többnyire enyhébb módszert választanak, itt gyakoribb cél a figyelemfelhívás, mint a valódi öngyilkossági döntés.

A MÁSODHEGEDÜSÖK

Telefon-lelkigondozás. A magány, a munkanélküliség és az eladósodás miatt keresik legtöbben a református lelkigondozás szakembereit. A hideg, borús idő beköszöntével még inkább megszaporodnak a hívások a telefonos és skype-os lelkigondozóknál.

“Az élet forgatagában, nyüzsgésében ritkán adódik lehetőség hosszabb elcsendesedésre, megállásra”

– mondja Révész Jánosné. A telefonos és skype-os lelkigondozás missziós lelkésze azt tapaszalja, hogy november elseje, az eltávozottakról való megemlékezés időszaka az, amikor sokan átgondolják az életük célját, vagy elgondolkodnak az élet értelmén. Sokan telefonálnak, akik úgy érzik, hogy életük útvesztőbe jutott. Advent van, ebben az időszakban is sokan megállnak, ha rövid időre is, és ez a fajta elcsendesedés felszínre hozhat elfojtott fájdalmakat és érzelmeket is.

,,Mégis áldott pillanatok ezek, amikor az Úristen előtt önellenőrzést végzünk, hogy vajon jó irányba megy-e az életünk. Gyakran előfordul, hogy a válasz: nem. Ilyenkor új utakat kell keresnünk”

– fogalmaz Dr. Révész Jánosné.

EMBERI TALÁLKOZÁSOK

A budapesti Református Telefon-lelkigondozós már skype-on is hívható – mondja Révész Jánosné missziós lelkész, szupervizor, a szolgálat skyperészlegének vezetője. – Ez viszonylag új formája a szolgálatnak, de egyre több hívást kapunk innen is. Segítségével a fiatalabbakat is elérjük. Sokszor itt chatelünk, de mindenkit inkább arra buzdítunk, hogy hívjon bennünket, egész más ugyanis a leírt és a kimondott szó, és mi magunk szóbeli segítségre vagyunk kiképezve. Huszonkét éve végzem ezt a munkát, és ennyi év távlatából azt mondhatom, hogy minden korszaknak megvan a maga jellegzetes problémái. Manapság nagyon megszaporodtak a munkanélküliség miatti hívások, és sokan telefonálnak azért, mert magányosak. Ez utóbbi szinte minden korosztályt érint. De számtalan más probléma is megjelenhet a gyerekneveléstől kezdve a házassági krízisekig bármi. Az önkénteseink fel vannak készítve arra, hogy mindenkinek a legmegfelelőbb szakembert ajánlhassák, hogy ha sikerült valakit átlendíteni a holtponton, a legjobb helyre kerülhessen Szupervizorként én még azt is vállaltam, hogy a többi önkéntest segítem abban, hogy képes legyen feldolgozni a telefonban hallottakat. Nagyon megszerettem ezt a munkát, mert ezek a telefonos beszélgetések igazi emberi találkozásokra adnak alkalmat. Abból a sok szeretetből, amit én kaptam az Úristentől, ilyenkor oda tudok adni valamennyit azoknak, akiknek erre szükségük van és ez számomra is nagyon jó érzés. Az ember kiüresedik, ha csak önmagáért él. A legkevésbé sem várok ezért hálát. Ami ehhez töltést ad, az maga a szeretet. Bár előfordul olykor, hogy megköszönik a segítséget, de nem ez a legjobb érzés, hanem az igazán emberi beszélgetés, ami ilyenkor kialakul.

Nők Lapja: 2012. november 14.
Részlet Rist Lilla: Lelki útitársak című cikkéből

KRÍZIS

Napjainkban egyre gyakrabban használt kifejezés:

“krízisben vagyok”

Amikor kimondják, kimondjuk, talán nem is gondolunk arra, mennyire igaz. Hiszen mit is jelent ez a görögöktől átvett szó: krízis? Döntés, fordulópont, lehetőség.
Életünk minden percében hozhatunk egy döntést, sokszor van lehetőségünk mást, másképpen tenni és bizony vannak fordulópontok az ember életében. Az ügyeletben azonban egészen másképp történik minden, ha meghalljuk vagy észrevesszük: a hívó krízisben van.
A krízis fogalmának legismertebb meghatározása Gerard Caplantól származik:

“A személy fontos életcéljai megvalósítása közben akadályokba ütközik, amelyeket a problémamegoldás szokásos módjaival egy ideig nem tud leküzdeni.”

A kríziselmélet gyökerei a II. világháborúig nyúlnak vissza. Eric Lindemann figyelte meg egy tömegkatasztrófa túlélőit és adott először rövid pszichoterápiás kezelést egy bostoni tűzvész pusztítása után az életben maradottaknak. Caplan az 1950-es években integrálta az addig összegyűlt krízisintervenciós tapasztalatokat, meghatározta a krízisállapot ismérveit:

• az egyén kénytelen szembenézni a számára veszélyeztető problémával;
• fenyegető közelsége számára mindennél fontosabb;
• a helyzetet sem elkerülni, sem megoldani nem tudja a szokásos problémamegoldó eszközeivel.

MAGÁNYJÁRVÁNY PUSZTÍT A NAGYVÁROSOKBAN

A legújabb kutatások szerint a magányt ugyanolyan rizikófaktorként kellene kezelni, mint az elhízást vagy az alkoholizmust. Moszkvától New Yorkig a városlakók egyre nagyobb számban élnek elszigetelten többmilliónyi ember társaságában. Kör- és kórkép a modern technika és az urbanizmus vívmányait élvező és egyben elszenvedő nagyvárosiakról. Papa, érdekesek a városok? – Szerintem nem túlságosan. – Akkor miért építenek az emberek városokat? – Félnek a magánytól. – A városban nincs magány? – Ott van csak igazán. Csak nem lehet észrevenni – Szergej Vasziljevics Lukjanyenko orosz író szavainak üzenete a mai városlakók számára mindennapos valóság: a krónikus egyedüllét olyannyira elterjedt, hogy ma már a szociológusok is arra figyelmeztetnek, hogy a magány a korai halálozások első számú rizikófaktorai közé emelkedett. John Cacioppo neurológus 2015-ös tanulmányában – amely hetven tudományos publikáció eredményeire építve a magány kérdését járja körbe egészen a nyolcvanas évekig visszamenőleg – a szociális izolációt az éhség vagy a fájdalom érzetéhez hasonlítja, és annak elsődlegesen negatív élettani hatásait emeli ki: a magányos embereknél 45 százalékkal nagyobb az esélye a korai halálnak, 64 százalékkal veszélyeztetettebbek az időskori demenciával szemben, a dohányzással szinte egyenértékű, az elhízásnál pedig kétszerte súlyosabb rizikófaktornak számít az izoláció.

Christopher Swader, a moszkvai Nemzeti Kutatóegyetem szociológusa szerint az anyagi siker a városi magány mozgatórugója. Az orosz főváros lakói a karriert és a személyes fejlődést helyezik a középpontba, így barátságaik felszínesek, alapvetően érdekek által motiváltak, illetve a szociális interakciókban a másik személyes minőségét nem értékelik. Minthogy nagy a távolság az otthon és a munka között, kevés idő jut a családtagokra, az eltérő életperspektívák pedig mind nagyobb szakadékot nyitnak a rokonok között.